A szövetség mindezen problémák megoldására egy cselekvési tervet dolgozott ki és fogadott el, melyet a következő hetekben a közlekedéspolitika irányítóival és a repülőtereken jelenlévő hatóságok és egyéb szervek vezetőivel kívánnak egyeztetni.

Egyetértettek abban, hogy a vidéki repülőterek működésének fenntartása elsőrendű nemzeti érdek, mert ezek jelentős mértékben növelik az őket körülvevő régiók verseny- és, tőkevonzó képességét.. Az igazgatók úgy látják, hogy az állam egy kis odafigyeléssel, néhány számukra releváns jogszabály felülvizsgálatával, illetve megfelelő koordinációval  pénz nélkül is sokat tudna javítani a repülőterek helyzetén. Úgy vélik, a közlekedéspolitikának szemléletváltásra van szüksége. A magyar légiközlekedési piac példátlanul torz, központosított. Míg a hasonló méretű országokban a regionális repülőterek piaci részesedése 35-55%-os a központi repülőterek mellett, addig nálunk ez az arány kevesebb, mint 1%. 

Az okok feltárását várja és hivatalosan is kéri a szövetség az illetékes állami szervektől, egyúttal ehhez felajánlja segítségét, tagjainak szakmai tapasztalatát. 

A szövetség legfontosabb jövőbeni feladatának tekinti, hogy minden eszközzel segítse a repülőterek megerősödését, hogy megfelelően tudják szolgálni a vidéki régiók gazdaságát, és javítani a lakosság életminőségét.

A közgyűlésen tisztújításra is sor került: A szövetség elnökének Vadász Lászlót, Győr-Pér repülőtér igazgatóját választották, akinek munkáját Farkas András a debreceni és Horváth Péter a nyíregyházi repülőtér igazgatója alelnökként segíti.

A szövetség határozatban köszönte meg a leköszönő elnök Jenei Zoltán és Papp József alelnök eddigi munkáját.