A Xanga Kft. mindezt nyílt – a város által kiírt – nemzetközi pályázaton nyerte el. A pályázat nyertese az Airport-Debrecen Kft.-ért 700 millió, az üzemeltetési jogért és a 140 hektáros területért – több részletben – összesen 4 milliárd 410 millió forintot fizet Debrecen városának. A reptér üzemeltetési jogát a Xanga Kft. a szerződés szerint 75 esztendőre kapja meg. Ez nem jelenti magának a reptérnek az eladását. A repülőtér üzemi területe, mindaz, ami a légi forgalom lebonyolításához, fenntartásához, fejlesztéséhez szükséges, e 75 éves bérleti időszak alatt is változatlanul Debrecen tulajdonában marad. A bérleti időszak alatt a reptéren megvalósuló összes beruházás a város tulajdonába kerül, hacsak erről külön szerződés nem rendelkezik.

A város kedvező árat ért el a pályázattal. Míg négy évvel ezelőtt a repülőtér tőszomszédságában lévő déli ipari területen egy négyzetmétert 2740 forintért, másfél évvel ezelőtt 2700 forintért vett a város, most egy négyzetméterért 3129 forintot fizet a vevő. A város az eladott telkekre vételárral együtt eddig 1 milliárd 161 millió forintot – ebből az összegből mintegy 800 millió forint az Európai Unió támogatása volt a terület kármentesítésére –, az üzemeltető Airport-Debrecen Kft. pedig 781 millió forintot költött. Az értékesítéssel tehát több mint kétszeres árat ért el a város.

Az üzemeltetési jog bérbe adására, valamint a fejlesztési terület és az Airport-Debrecen Kft. eladására azért volt szükség, mert a légikikötő működtetésének költségei – évente 450 millió forint – nem térülnek meg a légi forgalom, valamint más repülőtéri szolgáltatások bevételeiből. Egy repteret csak akkor lehet nyereségesen üzemeltetni, ha megfelelő forgalom van rajta. A debreceni reptér forgalmának növeléséhez még több befektetésre van szükség. Ezért döntött úgy az önkormányzat, hogy nem saját kasszájából költ többet erre a létesítményre, hanem partnert keres a repülőtér üzemeltetéséhez és fejlesztéséhez. A reptér ily módon történő hasznosításával tehát Debrecen önkormányzatának célja az, hogy működtetése a város költségvetését ne terhelje, viszont továbbra is rendszeres nemzetközi utas- és kereskedelmi forgalmat lebonyolító, állandó határnyitású, nemzetközi, schengeni reptérként üzemeljen. A vidéki Magyarországnak ez az egyetlen ilyen repülőtere.

A Xanga Kft. a debreceni Határ úti ipari park esetében már bizonyította, hogy sikeres az ingatlanhasznosítás és a gazdaságfejlesztés terén. A cég vállalta a reptér körüli 140 hektáros fejlesztési terület teljes közművesítését, s tervei szerint ott kereskedelmi, logisztikai központot, technikai parkot, irodákat épít fel. E létesítmények a jövőben várhatóan több ezer debreceninek munkát adó, a város adóbevételeit számottevően gyarapító vállalkozásokat vonzanak. Az önkormányzat az ingatlan értékesítéséről szóló szerződést úgy dolgozta ki, hogy semmiképpen ne érhesse anyagi kár. Így a 140 hektáros területet négy év alatt, négy ütemben adja el a pályázat nyertesének. A cég az egyes telkeket csak akkor kapja meg, ha már ki is fizette azokat.

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata